Az Árpád-kori falu nevét az oklevelek 1216-ban említették először Guerdei néven, Kán nemzetségbeli Gyula nádor poroszlója nevében, majd 1232-ben Guredeynek is írták nevét egy oklevélben.
Gerde a középkorban nem a mai helyén állt, hanem az Acsóta és a Füzes-víz összefolyásánál és a Velemény nevű birtok része volt.
A falu az Árpád-korban köznemesek birtoka volt. A 13. század elején Nigol nemzetségbeli János fia Lőrinc volt itt birtokos. 1232-ben fent nevezett Lőrinc 8 M-ért eladta Füzes-melléki földjét Gerdei Jakabnak, s határát leíratták. A későbbi évszázadokban a Gerdeiek többször is szerepeltek a megyei közéletben, főleg birtokperek kapcsán.
A régi falu valószínűleg a török időkben elpusztult, majd a mai helyén települt újra.
A település egykori történetéről több érdekes adat is fennmaradt: Gerde határában, az Aga-rét nevű helyen a török hódoltság alatt törökök éltek. Itt a falu határában állt egykor Füzesd és Körös mára már elpusztult falu is. Körös területén monostor is állt. A mai határrészek máig fennmaradt történelmi értékű helynevei a következők is: Borotfa, Szentiváni mező, Török föld, Vaskapu és Bököny is.
1929-ben Gerde településhez csatolták Kisvarjas és Rugásd településrészeket is.